A projekt átfogó célja az volt, hogy megteremtse annak a gazdasági és lelki bázisát, hogy a térségben a vidéki fiatalok igazi „menedékként”, életcélként tekintsenek szűkebb lakókörnyezetükre, amelynek keretében – a keresztény értékek szem előtt tartásával – részcélként lettek megfogalmazva az alábbiak:
- a fiatalság segítésével foglalkozó közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése erősödjön és a köztük létrejövő tapasztalatcserék hatékonyabbá és erősebbé váljanak,
- a vidéki fiatalság elvándorlásának és a helyi fiatal közösségek gyengülésének kihívásaival és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése, ezek alapján megoldási javaslatokat prezentálása.
Fontos kiemelni, hogy a kitöltők számára a legfontosabb értéknek a családalapítás és a szerelem/boldogság bizonyultak, ugyanis ezek minden kitöltő számára vagy nagyon fontosak vagy fontosak voltak, illetve kiemelkedően fontosan tartották a kitöltők a munkát, az erkölcsösséget, a megbecsülést, a mértékletességet.
Ezek mind arra utalnak, hogy a munka, munkavállalás és a családalapítás az, ami a kitöltő fiatalok számára szinte elsődleges, így amennyiben ezen területek tekintetében meghatározhatók olyan eszközök, gyakorlatok, amelyeket a fiatalok elismernek, akkor a kivándorlás vonzó hatása nagy mértékben csökkenhet.
A fentiekhez azonban alapvető feltétel, hogy növelni kell a fiatalok elégedettségét az alábbi területeken: lakás, lakókörnyezet, a tanulási lehetőségek, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, az egészségi állapot, jövőbeli kilátások. Amennyiben ezen területeken nem sikerül áttörést elérni, abban az esetben az elvándorlási hajlam nehezen csökkenthető.
Az egyházakat integratív, közösségszervező funkciókkal segítik és segíthetik a fiatalok helyben maradását a hitéleti tevékenységük mellett. A kérdőíves kutatások azonban arra utalnak, hogy a fiatalok tekintélyes hányada számára a vallásgyakorlás kevéssé fontos, így, mivel az egyház által nyújtott közösségszervezési szolgáltatások folyamatosan „versenyben” vannak más közösségszervező szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal, az egyházaknak nagy erőfeszítéseket kell tenniük, innovatívnak kell lenniük, hogy programjaikkal a felekezeti élettől távol kerülőket elérjék. Egy kisebb településen, legyen az romániai vagy magyarországi település, az egyház közösségszervező ereje jobban érvényesülhet, ugyanis más közösségszervező szereplők erőforrások és az elérhető célcsoport kis létszáma miatt nem tudnak megjelenni. A kis, akár mondhatni szórványtelepüléseken, az egyházak szerepe a fiatalok helyben maradása tekintetében kiemelkedően fontos lehet, a nagy településeken viszont ez a funkció háttérbe szorulhat.
Az egyházak kulturális és szakrális tradícióikkal fontos szereplők egy-egy helyi közösség életében. Az egyház szerepének erősségét azonban komolyan befolyásolja, hogy mennyien tartoznak a gyülekezethez és mennyien látogatják az egyházi eseményeket. Azon településeken (például: Solt), ahol tradicionálisan meghatározó egy egyház szerepe, ott a gyülekezet fenntartása, megerősítése láthatóan összekapcsolódik az ifjúság megtartásának, az elvándorlás okozta nehézségek kezelésének kérdésével. Az egyházak és ez úgy tűnik a lefolytatott fókuszcsoportos beszélgetésből képesek egy-egy helyi közösség motorjaivá válni és a hagyományos egyházi funkciókon túl ifjúságvédelmi, rendezvényszervezési funkciókat ellátni, amelyek haszna az egyházközségen túl, egy egész településen érezhető lesz.
Az Alapítvány munkatársai a kutatási zárójelentés nyilvánosságra hozatala óta kidolgozták a Helyben, Rendben! 2030 stratégiai akció- és programtervet, amellyel folyamatosan járják a térséget és az országot annak érdekében, hogy a javaslataink beépüljenek a következő évek humán fejlesztési rendszerébe és a települések, térségek, megyék fejlesztéspolitikai célkitűzéseibe.
Ezzel kapcsolatban tartottunk munkacsoport megbeszélést 2022. április 12-én, Bonyhádon, amelyre természetesen az EFOP-5.2.2-17-2017-000149 partnereit és együttműködőit is meghívtuk.
A megalakult munkacsoport helyi szereplőinek igényeit összegyűjtve a TOP_Plusz-3.2.1 Fenntartható humán fejlesztések című pályázati felhívás szakmai követelményeinek megfelelően kidolgozza a projektjavaslatot, amely a megalakuló konzorciumi és együttműködői partnerek által kerül benyújtásra a felhívás megjelenését követően. Az előre nevesített projektek a városi stratégiában (FVS) megjelennek, és kiemelt eljárásrendben kerülnek kiválasztásra.
A Helyben? – Rendben! 2030 Együtt a Fiatalok helyben boldogulásáért – Humán fejlesztési programok, ötletek, jó gyakorlatok a Top Plusz programhoz illeszkedve (a munkacsoporti ülésen bemutatott prezentáció csatolva) – egy országos koncepció részét képezi. Az Alapítvány a település igényeit összegyűjtve, azokat kiegészíti a Helyben? – Rendben program egyes elemeivel, hogy a projektben kellő hangsúlyt kapjon a fiatalok megszólítása.