Az Együtt Európáért Alapítvány egyházi és civil konzorciumi partnereivel és Kárpát-medencei stratégiai partnereivel a EFOP-5.2.2-17-2017-00062 azonosítószámú projekt során azt vizsgálta, hogy a fiatal generáció („Z” generáció) belső vándorlásának (kis településről nagyvárosba, városból fővárosi agglomerációba, külföldre) mi lehet a motivációja.
A projektben a kutatást több módszerrel végeztük el és a szakemberek mellett a fiatalok véleményét is kikértük. A tanulmányutak, fókuszcsoportok és kérdőívek eredményei több tekintetben összevágnak. A települések megtartó ereje szempontjából kardinális kérdés az infrastruktúra, beleértve közlekedés minden formáját. Azokon a területeken, ahol nem elérhető az oktatás minden formája, a jóléti szolgáltatások széles, a kulturális és közösségi események, illetve csoportosulások lehetősége ott rendkívül fontos, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúrával ezek elérhetővé váljanak.
Fontos továbbá felismerni, hogy a fiatalok igényt tartanak az egyházi és közösségi alkalmakra, de ezeknek a szerveződéseknek alulról kell elindulniuk. A szakembereknek nehéz dolguk van, ha fel akarják karolni a célcsoport ötleteit mivel az ifjak maguk sem minden esetben tudják azt megfogalmazni. Nagy jelentősége van azonban a rugalmasságnak és ez minden beszámolóból egyhangúan érzékelhető volt, hogy a jó gyakorlatok végrehajtása során folyamatosan illeszkedni kell a célcsoport igényeihez még akkor is, ha azok időről- időre változnak. A munkát pedig folyamatként kell tekinteni, az előre megtervezett és lehatárolt programok a rugalmatlanságukból fakadóan kudarcot vallhatnak, ha nem képesek a közösség igényeit felismerni és beépíteni saját működésükbe.
Több olyan releváns probléma is felvetésre került, amelyek nem a szociális, közösségi, kulturális, vagy ifjúsági munka fennhatósága alá tartozik és megoldása minden régióban hatalmas tőkebevonást igényel. Ilyen például az infrastruktúra egyes problémáinak megoldása, a munkahelyek teremtése és az oktatási intézmények helybehozása. Habár tökéletes megoldást nem képes rá nyújtani az egyházi és civil szektor, de képes lehet a hátráltató körülmények enyhítésére. A munkaerőpiaci hátrányok leküzdésére jó választ adhat a munkaerőpiaci tanácsadás és a vállalkozói ismeretek és attitűd átadása a fiataloknak. A települési önkormányzattal és a falugondnoki szolgálattal együttműködve korrigálhatóak egyes problémák, amik a tömegközlekedés hátrányaiból fakadnak. A jelzőrendszeren keresztül pedig lehetőség van interdiszciplináris együttműködést kezdeményezni az oktatás színvonalának fejlesztésére a szociális, egyházi és oktatási intézmények között. Ezek a megoldások nagyfokú kreativitást és plusz energia befektetését igénylik a terület szakembereitől, de költséghatékonyak lehetnek.
A kérdéses területek mindegyike hátrányos helyzetű, Abaújt például rideg vidékként is emlegették korábban mivel földművelés szempontjából nehéz dolguk van a helyi gazdaságoknak. A kutatások során alkalmunk nyílt összevetni mind a szakemberek, mind pedig a fiatalok véleményét a migrációt érintő fontosabb kérdésekben és sikerült megtalálni a fontos különbségeket és közös pontokat is a két vélemény között. Ezekből a véleményekből kis mértékben ugyan de kiütköznek a generációs különbségek is mivel a vidéki értelmiség és humán szakma érezhetően kiöregedőben vagy elvándorlóban van. A tanult fiatalok Nyugat felé veszik az irányt.
A kutatásban 201 hazai és nemzetközi szakember vett részt, ami az online kérdőíveket illeti és 163 hazai, felvidéki és erdélyi szakember vett részt a tanulmányutakon, műhelymunkákon és a fókuszcsoportos vizsgálatokban. A szakembereken túl vizsgáltuk a fiatalokat is: 225 fő fiatal került megkérdezésre az érintett területekről online kérdőív formájában, hogy azt később összevethessük a szakma véleményével a migrációról.
Az eredmények azt mutatják, hogy akad sok olyan problématerület, ami nem a humánszolgáltató szervezetek hatáskörébe esik, de közvetett módon hozzátudnak járulni a fejlesztéshez a helyi értékek növelése és a nemzeti, vallási, illetve közösségi identitás erősítése kapcsán. A jógyakorlatokon, programokon és projekteken keresztül közvetlenül van lehetőség a fiatalok fejlesztésére, aminek egyik hosszútávú folyománya lehet az infrastruktúra, oktatás és munkaerőpiaci színvonal fejlődése. Közvetlen hatást a perszonális, csoportos és közösségi színtereken tudunk kifejteni. A három főbb problémára ezek hosszú távon tudnak hatást gyakorolni, lehetséges, hogy akár több évtizedes munkáról is beszélhetünk.
A kutatás célkitűzéseinek teljesülése, hasznosulása a projekt egésze szempontjából, hasznosulása társadalmi szempontból, szakmai ajánlások.
Továbbá a projekt és a kutatás során egyértelműen megfogalmazódott, hogy sok esetben az információhiány és a téves attitűdök azok, amelyek a fiatalok motivációja mögött állnak. A Kárpát-medencei belső migráció a fiatal lakosság körében ma már nem teljesen gazdasági gyökerű, hanem információhiány és téves attitűdök is eredményezhetik. A migrációs szándékot/potenciált nem csak a gazdasági és humán tényezők befolyásolják, hanem olyan „puhább” tényezők is mint például az adott generációnak az attitűdbeli és motivációs sajátosságai (személyiségtényezők, önkép, belső értékrend, családi kötelék). Úgy véljük, hogy a generációk különféle jegyeket hordoznak, melyek nemcsak a fogyasztói szokásaikat, munkaerőpiaci beilleszkedésüket határozzák meg, hanem kivándorlási vagy belső vándorlási szándékukat is meghatározzák.
Egyértelműnek tűnt a projekt kutatási zárójelentése alapján , hogyha a helyben maradást erősítő információkat, a jövő gazdasági folyamatait stratégiai alapon és megfelelő kommunikációs csatornákon adjuk át, akkor az befolyásolhatja a generáció migrációját, a nemzetgazdaságot és a családpolitikát.
Ennek érdekében az Alapítvány a projekt során elkészített Módszertani Összegző tanulmány alapján cselekvési tervet dolgozott ki és konkrét cselekvési javaslatokat tett ez egyes térségek felzárkóztatásához, ami a fiatal munkaerő és lakosság helyben boldogulását és maradását illeti.
Az Alapítvány munkatársai a kutatási zárójelentés nyilvánosságra hozatala óta kidolgozták a Helyben, Rendben! 2030 stratégiai akció- és programtervet, amellyel folyamatosan járják a térséget és az országot annak érdekében, hogy a javaslataink beépüljenek a következő évek humán fejlesztési rendszerébe és a települések, térségek, megyék fejlesztéspolitikai célkitűzéseibe.
Ezzel kapcsolatban tartottunk tájékoztató fórumot 2022. január 27-én, Nagymaroson, amelyre természetesen az EFOP-5.2.2-17-2017-00062 partnereit és együttműködőit is meghívtuk.
A kibővült tájékoztató munkacsoportban a számos térségi vezető volt jelen. Az alkalmon szó volt többek között a projekt fenntartási időszakára vonatkozó együttműködések céljairól, a megvalósuló tevékenységekről, kapcsolattartás módjáról és gyakoriságáról, illetve az együtt elért eredményekről.
Ezeken felül született egy helyi problématérkép, majd ezt követően pedig egy megoldási javaslatok és ötletek hangoztak el a kutatásunkra épülve.
A résztvevő települési, térségi vezetők és humán szakemberek megállapodtak abban, hogy a Helyben, Rendben! program egyes tevékenységeit a munkaerőpiaci, közösségi és civil platformhoz felsorolt programelemeket részben beépítik a következő időszak fejlesztési elképzelései közé.