Az Együtt Európáért Alapítvány egyházi és civil konzorciumi partnereivel és Kárpát‐medencei stratégiai partnereivel (Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi IKE) egy közel 10 ezer fős nem reprezentatív minta alapján azt vizsgálta, hogy a fiatal generáció („Z” generáció) belső vándorlásának (kis településről nagyvárosba, városból fővárosi agglomerációba, külföldre) mi lehet a motivációja.
Az előkészítés során a megvalósító és az együttműködő partnerek közösen megalapozták a projekt alapvetését, céljait, amelyek kijelölték a későbbiekben kifejtett szakmai tevékenységeket. A megbeszélések célja az volt, hogy megalapozza azt a nemzetközi együttműködést, amelyet a projekt kapcsán létrehozni kívántak, és hogy ez az együttműködés, hogyan tudja segíteni az alábbi humán szolgáltatásokat:
• ifjúságsegítés
• hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása
• komplex készségfejlesztés
• mentorálás
• információk elsajátítása
• társas kompetenciák fejlesztése
• élmény alapú fejlesztés
A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása egyre komolyabb gondot okoz, mind az elmaradott térségekben, mind a fejlettebb területek szegregátumaiban. A formális oktatás nem tud megoldani minden problémát, ami a fiatalok készségbeli hiányosságai, valamint a motiválatlanságuk eredményez. Sok gyerek, fiatal nem azért nem tud a megfelelő módon fejlődni és integrálódni a közösségbe, mert ne lenne rá igénye, vagy tehetsége, csupán formális keretek közt nem mindig megoldható az egyéni, illetve kis csoportokhoz való igazódás. Ennek eredményeként azok, akik kedvezőtlen családi hátterük, vagy egyéb nehezített körülmény miatt, nem tudják kellőképpen fejleszteni készségeiket egyre inkább kiszorulnak a közösségből, ami által egyre nehezebbé válik számukra a kitörés a hátrányos helyzetükből.
Számos tanulmány készült már arról, hogy a lexikális tudás átadása mellett az információk elsajátítására való készség fejlesztése és a társas kompetenciák erősítése legalább olyan fontos. Ennek megvalósítására szükség van olyan iskolán kívüli elfoglaltságokra, programokra, amik a fiatalok képességeit élmény alapú fejlesztéssel bővítik és ezáltal a tanulás folyamatát is érdekesebbé, élvezhetőbbé teszik. Sok területen, Magyarországon sem megoldott, hogy a hátrányos helyzetből induló gyerekek, fiatalok számára biztosítottak legyenek olyan iskola utáni/melletti lehetőségek, amelyeken a résztvevők a közösségi kapcsolatok építése mellett egyéni szinten is fejlődhetnek. Azoknak is biztosítani kell erre lehetőséget, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy drága különórákra és személyes fejlesztésekre járjanak.
Az alternatív komplex fejlesztési programok hiánya mellett komoly problémát jelent a fiatal generációk motiválatlansága. Általános probléma, hogy már fiatal korban megjelenik az alsóbb társadalmi rétegekben a kilátástalanság érzése, ami nehezíti a megfelelő motiváció kialakítását. A megfelelő eszközökkel és fejlesztési módszerekkel ezeknek a fiataloknak vissza lehet adni az önbecsülését és megmutatni nekik, hogy a kellő készségek elsajátításával nekik is van lehetőségük az előrejutásra
A projekt és a kutatás során egyértelműen megfogalmazódott, hogy sok esetben az információhiány és a téves attitűdök azok, amelyek a fiatalok és a NEET fiatalok motivációi mögött állnak. A Kárpát‐medencei belső migráció a fiatal lakosság körében ma már nem teljesen gazdasági gyökerű, hanem információhiány és téves attitűdök is eredményezhetik. A migrációs szándékot/potenciált nem csak a gazdasági és humán tényezők befolyásolják, hanem olyan „puhább” tényezők is mint például az adott generációnak az attitűdbeli és motivációs sajátosságai (személyiségtényezők, önkép, belső értékrend, családi kötelék). Úgy véljük, hogy a generációk különféle jegyeket hordoznak, melyek nemcsak a fogyasztói
Egyértelműnek tűnt a projekt kutatási zárójelentése alapján , hogyha a helyben maradást erősítő információkat, a jövő gazdasági folyamatait stratégiai alapon és megfelelő kommunikációs csatornákon adjuk át, akkor az befolyásolhatja a generáció migrációját, a nemzetgazdaságot és a családpolitikát.
Az Alapítvány munkatársai a kutatási zárójelentés nyilvánosságra hozatala óta kidolgozták a Helyben, Rendben! 2030 stratégiai akció- és programtervet, amellyel folyamatosan járják a térséget és az országot annak érdekében, hogy a javaslataink beépüljenek a következő évek humán fejlesztési rendszerébe és a települések, térségek, megyék fejlesztéspolitikai célkitűzéseibe.
Ezzel kapcsolatban több rendezvényt is tartottunk, többek között egy kerekasztal beszélgetést 2022. július 22-én, Tusnádfürdőn, a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, amelyre természetesen az EFOP-5.2.2-17-2017-00120 partnereit és együttműködőit is meghívtuk.
Az esemény címe: „Azért vagyunk otthon, mert ott az egész világban lehetünk” – avagy megéri-e máshol boldogulást keresni a XXI. században?
Az Együtt Európáért Alapítvány, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi IKE 2020-ban lezárult kutatása rávilágított arra, hogy a vidéki fiatal munkaerő elvándorlása külföldre, vagy magyarországi nagyvárosokba nem feltétlenül a munkaerő-piaci törvények szükségszerűségéből fakad. A kutatás eredményeinek rövid ismertetése után, olyan kérdésekre keressük többek között a választ a részt vevő szakértőkkel, mint, hogy: A kulturális élet, az aktív helyi közösségek erősítése, az aktív turizmusfejlesztés milyen hatással bír a helyi gazdaságfejlődésre? A COVID óta felerősödött home-office és a vidék népességmegtartó szerepe között van-e összefüggés? Milyen hosszú távú pályaorientációs és egyéb stratégiák vannak, amelyek a fiatal munkaerő megtartására épülnek? Milyen helyi gazdaságfejlesztési és kommunikációs megoldásokat kínál a Helyben-Rendben 2030 stratégiai programterv?
Az alkalmon szó volt továbbá a projekt fenntartási időszakára vonatkozó együttműködések céljairól, a megvalósuló tevékenységekről, kapcsolattartás módjáról és gyakoriságáról, illetve az együtt elért eredményekről.